Szív Trail túrabeszámoló - telefon teszteléssel, és majdnem 9 órán belül


Május 6-án, szerdán újra bejártam a Szív Trailt, immár hatodik alkalommal. Így már nem kérdéses, hogy a Szív Trail útvonalát én is eléggé megkedveltem, hiszen korábban egy saját tervezésű túrát, útvonalat sem jártam be ennyiszer, emlékeim szerint (de mindjárt utána is nézek) a Budai Térképkörön is csak háromszor kétszer voltam.

Így, ezzel a lassan már "sokadiknak" mondható bejárásommal eljött az a pillanat is, hogy most már szinte a túra egyetlen pontján, apróbb, kevésbé jellegzetes, könnyebben elnézhető elágazásában sem kell komolyabban elgondolkodnom vagy a telefonra néznem hogy merre is kell menni - ezzel még kényelmesebbé, gondtalanabbá, és persze valamivel még kütyü- és képernyőmentesebbé téve a túrát.

Illetve most már tényleg eljött az a pillanat is, hogy végre írjak róla egy részletesebb, valamivel komolyabb beszámolót, ne csak pár sort. Hiszen a Szív Trail tavaly óta az egyik szívügyem, kedvenc hobbiprojektem, így megérdemel tőlem is egy hosszabb túrabeszámolót.

A mostani bejárásnak egyébként több célja is volt, már azon kívül hogy frissítsem saját Szív Trail élményeimet, emlékeimet, tudásomat, és hogy sétáljak egy jót:
- Valamivel gyorsabbnak lenni, mint eddig, azaz megdönteni a korábbi 9 óra 21 perces legjobb időmet (ami egyébként épp a legelső, tavaly tavaszi bejárásom ideje volt).
- Tesztelni a napokban vásárolt új telefonomat, elsősorban annak akkumulátor-idejét illetve fotózási képességeit (a fotók ide kattintva megtekinthetőek).
- Készülni a május végi Kinizsi Százasra, hogy ott megszerezzem a 18. jelvényemet.

Először egyébként egy másik túraútvonal-ötletemet, a Cikcakk Százast terveztem ezekben a napokban bejárni, de aztán időhiány miatt végül a Szív Trail bejárást választottam, és a Cikcakk Százasra valószínűleg csak a Kinizsi Százas után fogok majd valamikor menni.

Persze ha már így alakult, hogy egy százas túra helyett egy rövidebbet választottam, igyekeztem belevinni egy kis nehezítést, ami elsősorban abban nyilvánult meg, hogy nem vittem magammal túrabotot, illetve ruházatilag, felszerelést tekintve (na jó, a kissé már elnyűtt Altra cipőmet leszámítva) semmilyen speciális túrafelszelés nem volt nálam, még a hétköznapokon is használt hátizsákomból sem pakoltam ki előtte teljesen és szisztematikusan, pár kacat benne is maradt.

A túrabot hiánya egyébként nem volt különösebben zavaró, a Remete-hegyről való ereszkedésnél is valamivel nehezebbre számítottam, és a Hármashatár-hegyre való felkapaszkodás is tűnt már rosszabbnak is, még túrabottal is.

Ami a teljesítési időt illeti, végül a már említett 9 óra 21 perces időn sikerült faragnom kicsit, 9 óra 8 perc alatt értem körbe a szív alakú útvonalon, azaz 13 percet javítottam a korábbi legjobb időmön. Volt egy olyan célom is, hogy esetleg 9 órán belül beérni, de ahhoz képest, hogy nem edzettem, túráztam, futottam mostanában és gyakran még a lépcsőzés helyett is lifteztem, ez sem rossz (persze ezen azért ideje változtatni). A kilenc órát egyébként az Apáthy-szikla utáni lépcsősoron lefelé haladva mutatta a stopper, tehát tényleg nem sokon múlt a 9 óra sem.

A bejárásom trackje itt tekinthető meg. A jól bevált, lassan öt éves Garmin Tactix Deltámmal rögzítettem, ami a vásárlását követő 2-3 évben az állandó "utcai" órám is volt. A túra előtt 85%-ra töltöttem fel, terveztem hogy rögtön a túra után megnézem mennyit merült, azóta már eltelt most másfél nap, most van 59%-on, tehát mindenképp kevesebb mint 26 százalékot merült a maratoni távon. Apropó, itt ragadom meg az alkalmat, hogy megemlítsem a Szív Trail óra akcióját is, amivel egy G-Shockot lehet nyerni. :)

És ha már akkumulátor: talán 4-5 év után lecseréltem a korábbi telefonomat, és ahogy említettem, ezen a túrán volt az új telefonom (Poco X8 Pro Max) első komolyabb "bevetése". Megfordult a fejemben, hogy valami drágább és komolyabb, akár hajtogatható telefont veszek, de végül győzött a józan ész és az ár-érték arány. Írtam ugyan fentebb, hogy az útvonal követése szinte nem is követelt képernyőidőt, viszont elég sokat fényképeztem, csevegtem, ránéztem a közösségi médiára, telefonáltam, végig ment a mobilnet, tehát igyekeztem nem kímélni a telefon 8500 mah-s akkumulátorát. A régi telefonom esetén már nagyon zavaró volt a gyors merülés, már egy közepes városi sétára, elugrásra is töltőt kellett magammal vinnem (persze a biztonság kedvéért azért hoztam most is). Számszerűsítve a dolgokat: az új telefont a túra előtt 91%-ra töltöttem, a majdnem egy órás, addig zenét hallgatós, metrón böngészős, görgetős rajtba jutásig 87%-ra merült, majd pedig a bő 9 órás, sokat fotózós, nem mániákusan akkukímélős túra után 52%-on volt, és hazaérve is 47%-ot mutatott, tehát 44%-ot merült. Legközelebb kipróbálom majd azt is, hogy ha kifejezetten spórolok az akkuval (a túra nagy részén lekapcsolom a mobilnetet, olykor akár repülő üzemmódra is teszem, leveszem a fényerőt, akkurátusan leállítom az appokat, stb.), akkor mennyit merül, de most inkább ennek a "stressz-tesztnek" láttam jobban értelmét, illetve kíváncsi voltam a fényképekre is, amikkel laikusként meg is vagyok elégedve.

De még mielőtt valaki úgy érezné hogy túl sok szó volt ebben a beszámolóban kütyükről, számokról, az arányokat javítandó annyit még megjegyzek (bár kissé privát téma, és legfeljebb magamnak érdekes, persze vannak akik ilyesmiket is beleszőnek a beszámolóba akár naturalisztikusabban és részletesebben is, és ezzel sincs feltétlenül baj), de pl. a túra során még csak egy sárgát sem kellett dobnom. Persze ha kellett volna, szerencsére a Szív Trailen ezzel sincs gond, hiszen az útvonal sűrűn érint lakott településeket éttermekkel, kocsmákkal, mosdókkal, illetve ha hirtelen jön rá az emberre ilyesmi, akkor az erdőben is félre lehet vonulni.

Összefoglalva, nagyon jó túra volt, éppen annyira kimerítő hogy jó edzés legyen de azért ne szedjen szét, az idő is kellemes volt, az új telefonom is bevált, és a Szív Trail iránti lelkesedésem sem csökkent, sőt. Ajánlom mindenkinek az útvonalat aki egy maratoni távú, látványos, különleges túrára vágyik a Budai-hegységben. Aki pedig ebben a távban kevésbé lát kihívást, ott van még a Szív Trail 84 Chili és a Szív Trail 210 Ultra is, amit legutóbb Cser M. Zoli barátom teljesített, és amiről Láng Rita, az első teljesítő is írt egy részletes és olvasmányos beszámolót.

Tipp: ajánlom még Zwickl Bernadett beszámolóját is egy havas, téli Szív Trailről.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétszázasok Klubja

Szív Kupa, Trail Trófea és Instant Maraton Serleg

Nyerd meg a világ egyik legnagyobb és legcsúnyább G-Shock óráját a Szív Traillel!